A családi életközösség megszűnése után a gyermekelhelyezés azon formája, ahol a gyermek felváltva, közel azonos időtartamban nevelkedik mindkét szülő háztartásában. Fontos hangsúlyozni, hogy nincsenek kőbe vésett szabályok: a szülők – a gyermek érdekeit és életkori sajátosságait szem előtt tartva – bármilyen egyedi időbeosztásban megállapodhatnak, ami illeszkedik az élethelyzetükhöz és lehetőségeikhez. Az alábbi modellek csupán a leggyakoribb példák, melyek kiindulópontként szolgálhatnak:

• Heti váltás: A legelterjedtebb típus, ahol a gyermek egy hetet az egyik, egy hetet a másik szülőnél tölt.
• 2-2-3-as rendszer: Kisebb gyermekeknél gyakori, akiknek a külön töltött egy hét még túl hosszú lenne. Itt sűrűbb a váltás: 2 nap az egyik, 2 nap a másik szülőnél, majd 3 nap (hétvége) felváltva.
• Heti rend: A gyerek szülőkkel való kapcsolattartása az iskolai órarendjéhez hasonló (pl.: hétfő, szerda – anyanap; kedd, csütörtök – apanap), előre rögzített fix napokat jelent. Testvérek esetén arra is van lehetőség, hogy ne mindig, mindenkinek ugyanakkor legyen anya-, illetve apanapja, így a gyerekek a szülő teljes figyelmére számíthatnak, ami a szétválást követő időkben segítheti a szülői bizalom újjáépítését.
• Fészek-modell: Egy speciális megoldás, ahol a gyermekek állandóan az eredeti otthonban (a „fészekben”) maradnak, és a szülők költöznek ki-be felváltva meghatározott időközönként.