A mediátort szigorú törvényi kötelezettség terheli: az eljárás során tudomására jutott információkat nem adhatja tovább, és nem hívható be tanúként sem egy későbbi peres eljárásban. Fontos különbség, hogy a résztvevő feleket nem a törvény, hanem a folyamat elején aláírt mediációs szerződés kötelezi a titoktartásra. Ebben a felek vállalják, hogy az ülésen elhangzottakat (különösen a másik fél engedményeit, ajánlatait) bizalmasan kezelik, nem hozzák nyilvánosságra (pl. közösségi médiában), és nem használják fel bizonyítékként egy esetleges későbbi perben. Ez a kölcsönös vállalás teremti meg a „biztonságos teret” az őszinte párbeszédhez.