A mediáció nemcsak érzelmileg, hanem anyagilag is jóval kíméletesebb a hosszadalmas bírósági pereknél. A jogalkotó kifejezett célja, hogy a bíróságok tehermentesítése érdekében jelentős anyagi (illetékjogi) kedvezményekkel ösztönözze a feleket a peren kívüli, békés megegyezésre.
- A perilleték általános mértéke: Főszabály szerint egy polgári per (pl. vagyonmegosztás) illetéke a vitatott érték 6%-a, ami egy átlagos ingatlannál is hamar eléri a maximális, másfél millió forintos összeget. Ezt a végén a pervesztes félnek kell megfizetnie. Ezt a gigantikus összeget lehet a mediációval drasztikusan csökkenteni.
- Kedvezmény a perindítás előtt: Ha a felek már a pereskedés előtt mediátorhoz fordulnak, és a sikeres egyezségüket nyújtják be a bíróságnak jóváhagyásra, a fizetendő illeték az eredeti perilleték töredékére csökken. Ezen felül a törvény bizonyos esetekben lehetőséget ad arra is, hogy a mediátor munkadíját (meghatározott összeghatárig) levonják az illetékből.
- Kedvezmény a per közben: Ha a bírósági eljárás már elindult, de a felek rájönnek, hogy a háborúskodás helyett mediációt kérnek, a bíró szüneteltetheti a pert. Ha a mediáció sikeres, és a felek a per elején (az első tárgyaláson) egyezséget kötnek, az illeték a töredékére (az eredeti összeg 10%-ára) mérséklődik. Még egy későbbi szakaszban megkötött egyezség is nagyon jelentős (pl. 30-50%-os) kedvezményt jelent az államkassza felé fizetendő összegből.
Azaz a mediátor díja csupán egy „plusz költség” az amúgy is drága ügyvéd és bíróság mellett. A mediátor fontos feladata tisztázni a számokat: a sikeres mediációval megtakarított állami illeték (és a megspórolt többéves ügyvédi munkadíj) sokszorosa a mediációs eljárás díjának. A mediáció tehát valójában nem kiadás, hanem komoly százezrekben vagy milliókban mérhető pénzügyi megtakarítás.
