A konfliktusok természetes velejárója a bizalmatlanság és a félelem. A vitában álló felek gyakran már egy légtérben sem érzik jól magukat egymással, a kommunikáció pedig tele van feszültséggel, védekezéssel vagy támadással. Otthoni környezetben ezek a beszélgetések hamar veszekedésbe fulladnak, ahol senki nem figyel a másikra.
A mediátor ebben a helyzetben úgy lép fel, mint egy gondos házigazda, aki biztonságos teret teremt vendégei számára. Az ő feladata, hogy megteremtse a nyugalom szigetét, ahol a felek letehetik a fegyvereiket. Figyel arra, hogy mindenki szóhoz jusson, hogy mindkét fél egyenlő figyelmet és tiszteletet kapjon, és senki ne érezze magát kiszolgáltatottnak vagy sarokba szorítva.
Ez a „vendéglátás” azonban nem a csevegésről, hanem a célzott párbeszédről szól. A jó házigazda gondoskodik a keretekről, a kényelemről és a semlegességről, hogy a feleknek már csak a lényegre kelljen koncentrálniuk. Ebben a védett burokban gyakran olyan gondolatok és érzések is kimondhatóvá válnak, amelyek a konyhaasztal mellett sosem hangozhattak volna el anélkül, hogy ajtócsapkodás legyen a vége.