Családi és válási mediációk legkritikusabb témái. A feleknek meg kell állapodniuk, hogy a szétválás után hogyan gyakorolják a gyermekkel kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket. A mediáció során az alábbi alapfogalmakat kell tisztázni és a gyermek érdekeihez igazítani:
- Szülői felügyelet módja: Főszabály szerint a különválás után is fennmarad a közös szülői felügyelet, ahol a felek a lényeges kérdésekben (iskolaválasztás, külföldi tartózkodás, egészségügyi beavatkozások) együtt döntenek. Létrejöhet azonban kizárólagos szülői felügyelet is, amikor a mindennapi döntéseket az a szülő hozza meg, akinél a gyermeket elhelyezték (bár a sorskérdésekbe a különélő szülőnek ekkor is beleszólási joga van).
- Gondoskodás formája: A hagyományos (egyik szülőnél történő) elhelyezés mellett egyre gyakoribb a váltott gondoskodás. Ebben a modellben a gyermek nagyjából azonos időt (pl. heti váltásban) tölt mindkét szülő háztartásában, így mindketten egyenrangúan vesznek részt a mindennapi fizikai ellátásban és nevelésben.
- Kapcsolattartás – köznyelvi, elavult nevén: „láthatás”: A különélő szülő és a gyermek találkozásának, kapcsolatápolásának rendje. A kifejezés fontossága abban rejlik, hogy a szülő nem pusztán „látja” a gyermeket, hanem aktív kapcsolatot tart vele. A mediáció során a folyamatos (hétvégi, hétközi) és az időszakos (szünetek, ünnepek, betegségek) kapcsolattartást is pontosan, naptárszerűen kell szabályozni.
