Szenvedélyes vitákban, ahol az érzelmek hőfoka magas, az emberek hajlamosak megfeledkezni a kulturált viselkedés alapvető szabályairól. Előkerülnek a múltbeli sérelmek, a személyeskedés, az övön aluli ütések. Ha nincs kontroll, a vita hamar rombolóvá válik, és a megoldás helyett csak újabb sebek keletkeznek.
A mediátor ilyenkor a folyamat őre, a pártatlan játékvezető. Nem ő rúgja a gólokat – azaz nem ő adja a megoldásokat –, de szigorúan ügyel a Fair Play szabályaira. Ő az, aki „belefúj a sípba”, ha valaki átlépi a határokat, ha a stílus bántóvá válik, vagy ha az egyik fél dominálni próbálja a beszélgetést a másik rovására.
A szabályok betartatása nem öncélú szigor, hanem a haladás záloga. A mediátor mederben tartja a beszélgetést, ügyel az időkeretekre és arra, hogy a felek a problémára fókuszáljanak, ne egymás személyére. Ez a strukturált keret adja meg a lehetőséget arra, hogy a parttalan vitatkozás helyett konstruktív egyeztetés folyjon, ahol a végén tiszta eszközökkel elért eredmény, azaz megállapodás születhet.